Monográfiák

1. Kecskeméti Gábor. Prédikáció, retorika, irodalomtörténet: A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században. Historia litteraria 5. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1998, 325 l. Ism.: Bitskey István, It, 80(1999), 485–490; Szilasi László, ItK, 104(2000), 240–250; Bazsányi Sándor, Zár és nyit (és nyit és zár), BuKsz, 13(2001)/1, 43–49; Bene Sándor, Szövegaktus, ItK, 107(2003), 667–676
2. Kecskeméti Gábor. „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”: A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján. Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok. Budapest: Universitas Kiadó, 2007, 622 l. Ism.: Fáy Zoltán, Hősök és áldozatok Laskai Osváttól Révai Miklósig: Könyvek az Universitas Kiadótól, MNemzet, 71(2008)/147, 2008. május 31., 35; Tasi Réka, Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica, 13(2008)/1, 229–234; Bitskey István, ItK, 113(2009), 236–242

Kritikai kiadások

1. Kecskeméti Gábor, kiad., jegyz. Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. A bevezetést írta Kecskeméti Gábor és Nováky Hajnalka. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 1988, 505 l. Ism.: Kilián István, BuKsz, 1(1989)/1, 118–119; Németh S. Katalin, It, 72(1991), 394–396
2. Borzsák István és Kecskeméti Gábor, kiad. Régi magyar iskolai Georgica-fordítás. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 199. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993, 159 l. Ism.: Benkő Loránd, AntTan, 39(1995)/1–2, 154–157
3. Kecskeméti Gábor, szerk. Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta Bartók István, Borzsák István, Erdélyi Lujza és Kecskeméti Gábor. Előszó Havas László. Az utószót írta Kecskeméti Gábor. Régi magyar prózai emlékek 10. Budapest: Balassi Kiadó, 1993, 827 l. Ism.: Szabó András, ItK, 100(1996), 216–218

Egyéb szövegkiadások

1. Pápai Páriz Ferenc és Bod Péter. Dictionarium Latino–Hungaricum et Hungarico–Latino–Germanicum, Szeben, 1767. Hasonmás kiadása: sajtó alá rendezte Hargittay Emil, Kecskeméti Gábor és Thimár Attila. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1995, 1099 l.
2. Bartholomaeides, Ladislaus. A természet jóvoltából hajózható Sajó folyóról. Fordította Rimócziné Hamar Márta. A bevezetést írta, a jegyzeteket írta Kecskeméti Gábor. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2013, 42 l. Ism.: Restás Attila, ItK, 118(2014), 288–291

Tanulmányok

1. Kecskeméti Gábor. „Domini sumus: Vallási tanítás és nemesi reprezentáció 17. századi halotti beszédek inventiójában”. Irodalomtörténeti Közlemények 96 (1992): 381–398.
2. Kecskeméti Gábor. „Az iskolai gyakorlat és a 17. századi magyar prózafordítások”. In Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Szerkesztette Kecskeméti Gábor. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta Bartók István, Borzsák István, Erdélyi Lujza és Kecskeméti Gábor. Előszó Havas László. Az utószót írta Kecskeméti Gábor, 577–613. Régi magyar prózai emlékek 10. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.
3. Kecskeméti Gábor. „Genus dicendi – genus docendi: Sermo és doctrina a 17. századi protestáns prédikációirodalomban”. Berliner Beiträge zur Hungarologie: Schriftenreihe des Seminars für Hungarologie an der Humboldt-Universität zu Berlin 7 (1994): 50–76.
4. Kecskeméti Gábor. „Toposzok és exemplumok a história hasznairól a 17. században”. Studia Litteraria (Debrecen) 32 (1994): 73–89.
5. Kecskeméti Gábor. „A történeti kommunikációelmélet lehetőségei”. Irodalomtörténeti Közlemények 99 (1995): 561–576.
6. Kecskeméti Gábor. „A prédikáció műnemi besorolása és a prédikációelméleti gondolkodás korszakai”. In Tarnai Andor-emlékkönyv, szerkesztette Kecskeméti Gábor, munkatársak Hargittay Emil és Thimár Attila, 143–158. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996.
7. Kecskeméti Gábor. „Neolatin írók és magyar prédikátorok (Teológiai-filozófiai elvek és irodalmi minták a XVII. században)”. In Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerkesztette Jankovits László és Kecskeméti Gábor, 163–170. Pécs: JPTE, 1996.
8. Kecskeméti Gábor. „Teológia és retorika a régi magyar prédikációirodalomban”. In A magyar művelődés és a kereszténység (La civiltà ungherese e il cristianesimo): A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14.), szerkesztette Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit és Sárközy Péter, 2:743–753. 3 köt. Budapest–Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum Rt., 1998; ua. = Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes és Margócsy István, szerk. Magyar irodalomtörténet. Budapest: Gépeskönyv, 2020. https://f-book.com/mi/, 8.5. fejezet.
9. Kecskeméti Gábor. „A huszonhatodik év 62. szonettjének motívumtörténetéhez”. In Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapja alkalmából, szerkesztette Bessenyei József, Ferenczi László, Kovács Viktor és Pálfi Ágnes, 248–252. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék, 2001.
10. Kecskeméti Gábor. „A genus iudiciale a 16–17. századi magyarországi irodalomban és irodalomelméletben”. Irodalomtörténeti Közlemények 105 (2001): 255–284.
11. Kecskeméti Gábor. „A 17. századi magyarországi katolikus retorikaelmélet prágai kapcsolataihoz”. In Múlt jövő időben: Írások Bodnár György 75. születésnapjára, szerkesztette Angyalosi Gergely, 159–167. Budapest: Universitas Kiadó, 2003.
12. Kecskeméti Gábor. „Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben”. In Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerkesztette Hargittay Emil, 132–146. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2003³.
13. Kecskeméti Gábor. „Az ékesszólás elmélete és gyakorlata Verseghy műveiben”. In In memoriam Verseghy Ferenc. Vol. 6, Emlékkönyv a Szolnokon 2002. szeptember 27-én rendezett Verseghy tudományos ülésszak anyagából, szerkesztette Szurmay Ernő, 37–57. Szolnok: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 2003.
14. Kecskeméti Gábor. „A korai protestáns homiletika szerepe az európai és a hazai irodalmi gondolkodás történetében”. Irodalomtörténeti Közlemények 107 (2003): 367–398.
15. Kecskeméti Gábor. „Recepció, szövegaktus és kommunikáció a régi magyar irodalomtörténetben (Kontextusok és intenciók)”. Irodalomtörténeti Közlemények 107 (2003): 703–728.
16. [Debreczeni Attila és Kecskeméti Gábor]. „Alapelvek az irodalmi szövegek tudományos kiadásához”. Irodalomtörténet 85 (2004): 328–330.
17. Kecskeméti, Gábor. „Genus iudiciale in the Practice and Theory of Hungarian Literature in the 16th and 17th Century”. Camoenae Hungaricae 1 (2004): 105–120.
18. Kecskeméti, Gábor. „Des exempla classiques et humanistes dans la propagande littéraire hongroise des 16e–17e siècles”. In L’eredità classica in Italia e in Ungheria dal Rinascimento al Neoclassicismo, a cura di Péter Sárközy és Vanessa Martore, 133–145. Budapest: Editore Universitas, 2004.
19. Kecskeméti Gábor. „A németországi egyetemek retorikai kultúrája és magyarországi hatása a XVI–XVII. század fordulóján (Egy 1587. évi adat)”. In Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerkesztette Bitskey István és Oláh Szabolcs, 166–197. Csokonai Universitas könyvtár: Bibliotheca studiorum litterarium 31. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.
20. Kecskeméti Gábor. „Az eszmetörténet új lehetőségei a régi magyar irodalom kutatásában”. In Az irodalomtörténet esélye: Irodalomelméleti tanulmányok, szerkesztette Veres András, társszerkesztette Bezeczky Gábor és Varga László, 161–168. Budapest: Gondolat Kiadó, 2004.
21. Kecskeméti Gábor. „Alapítók (A trójai menekülés motívumainak hazai ismeretéhez)”. In Septuagesimo anno humanissime peracto: Tanulmányok Kulcsár Péter 70. születésnapjára, szerkesztette Horváth Zita, 101–118. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio philosophica, tom. IX, fasc. 4. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2004.
22. Kecskeméti Gábor. „A textológiai munka egyes problémáiról – az új textológiai alapelvek közrebocsátásakor”. Irodalomtörténet 85 (2004): 317–327.
23. Kecskeméti, Gábor. „Hungarian Connections of Nicodemus Frischlin”. Camoenae Hungaricae 2 (2005): 93–110.
24. Kecskeméti, Gábor. „Erasmian Method, Sturmian Source, Amesian Intention: Cicero in the Schools as Transmitted by Erasmus and Sturm”. In Republic of Letters, Humanism, Humanities: Selected Papers of the Workshop Held at the Collegium Budapest in Cooperation with NIAS between November 25 and 28, 1999, edited by Marcell Sebők, 93–105. Workshop Series 15. Budapest: Collegium Budapest, Institute for Advanced Study, 2005.
25. Kecskeméti Gábor. „Pázmány vitapartnerei és a wittenbergi egyetem”. In „Tenger az igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásának eláradott özöne…” Tanulmányok XVI–XIX. századi hitvitáinkról, szerkesztette Heltai János és Tasi Réka, 43–66. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2005.
26. Kecskeméti Gábor. „Vallától Wittgensteinig (és vissza?): A nyelv- és irodalomelméleti gondolkodás történeti vizsgálata mint irodalomelméleti kihívás”. In Régi az újban, szerkesztette Bene Sándor és Kecskeméti Gábor, 309–324. Helikon, 51(2005), 3. szám.
27. Kecskeméti Gábor. „A historia litteraria korai történetéhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 109 (2005): 3–17; ua. = Csörsz Rumen István, Hegedűs [Hegedüs] Béla és Tüskés Gábor, szerk., Bretz Annamária, munkatárs Historia litteraria a XVIII. században. Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok. Budapest: Universitas Kiadó, 2006, 45–67.
28. Kecskeméti Gábor. „Rimay retorikai nézeteinek forrásai és összetevői”. Irodalomtörténeti Közlemények 109 (2005): 222–242; ua. = Szentmártoni Szabó Géza, szerk. A szerelem költői: Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján, Sárospatak, 2004. május 26–29.. Budapest: Universitas Kiadó, 2007, 177–202.
29. Bene Sándor és Kecskeméti Gábor. „Régi ötletek az új irodalomtörténethez (5+1)”. Literatura 32 (2006): 238–251.
30. Kecskeméti, Gábor. „A Hardly-Known 16th-Century Humanist: Paulus Rosa of Körmöcbánya”. Camoenae Hungaricae 3 (2006): 65–88.
31. Kecskeméti, Gábor. „The Role of Neo-Latin Handbooks of Rhetoric in the Literary Theory and Practice of Early Modern Hungary”. In Acta conventus neo-Latini Bonnensis: Proceedings of the Twelfth International Congress of Neo-Latin Studies, Bonn, 3–9 August 2003, general edited by Rhoda Schnur, 407–416. Medieval and Renaissance Texts and Studies 315. Tempe, AZ: Arizona Center for Medieval and Renaissance Studies, 2006.
32. Kecskeméti, Gábor. „The Role of Early Protestant Homiletics in the History of European and Hungarian Literary Thought”. In Die Ideologie der Formen. Rhetorik und Ideologie in der frühen Neuzeit unter besonderer Berücksichtigung des deutschen Sprachraums und seiner Ausstrahlung nach Ungarn: Arbeitsgespräch, 27–28. Oktober 2003, Debrecen, Institut für Literaturforschung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (Budapest), Wolfenbütteler Arbeitskreis für Renaissanceforschung, Herzog August Bibliothek (Wolfenbüttel), Institut für Germanistik, Universität zu Debrecen (Debrecen), herausgegeben von József Jankovics és S. Katalin Németh, 51–66. „Studia Humanitatis“ 14. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.
33. Kecskeméti Gábor. „A latin retorikai kézikönyvek szerepe a koraújkori Magyarország irodalmi elméletében és gyakorlatában”. In Classica – mediaevalia – neolatina: Acta conventus diebus undecimo et duodecimo mensis Maii anno MMIV Debrecini habiti, edited by Ladislaus Havas és Emericus Tegyey, 69–85. Debrecini: Societas Neolatina Hungarica Sectio Debreceniensis, 2006.
34. Kecskeméti Gábor. „A historia litteraria korai történetéhez”. In Historia litteraria a XVIII. században, szerkesztette Csörsz Rumen István, Hegedűs [Hegedüs] Béla és Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, 45–67. Irodalomtudomány és kritika: Tanulmányok. Budapest: Universitas Kiadó, 2006.
35. Kecskeméti Gábor. „Pécseli Király Imre retorikája és Szenci Molnár Albert”. In Dictionarium 1604. Szenci Molnár Albert szótára: Az Országos Széchényi Könyvtár és a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos ülésszaka, 2004. október 29. – Das Wörterbuch von Albert Molnár: Nationalbibliothek Széchényi und Károli Gáspár Universität der Ungarländischen Reformierten Kirche Wissenschaftliche Tagung, 29. Oktober 2004, szerkesztette Szabó András, 261–291. Libri de libris. Budapest: OSZK–Osiris Kiadó, 2007; ua. = Jankovics József, főszerk., Császtvay Tünde, felelős szerk., Csörsz Rumen István és Szabó G. Zoltán, szerk. „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. hálózati kiadvány: http://www.iti.mta.hu/szorenyi60.html. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007, 451–474.
36. Kecskeméti Gábor. „A régi magyarországi irodalomelmélet alappozíciói (1525: Melanchthon kidolgozza a genus didascalicum elméletét)”. In A magyar irodalom történetei: A kezdetektől 1800-ig, szerkesztette Jankovits László és Orlovszky Géza, munkatársak Jeney Éva és Józan Ildikó, 217–227. A magyar irodalom történetei 1. Budapest: Gondolat Kiadó, 2007; ua. = Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes és Margócsy István, szerk. Magyar irodalomtörténet. Budapest: Gépeskönyv, 2020. https://f-book.com/mi/, 8.1. fejezet.
37. Kecskeméti Gábor. „Magyarországi és erdélyi humanisták filológiai tevékenysége a 16–17. században”. In Classica – mediaevalia – neolatina II, edited by Ladislaus Havas és Emericus Tegyey, 63–71. Debrecini: Societas Neolatina Hungarica Sectio Debreceniensis, 2007.
38. Kecskeméti Gábor. „Egy alig ismert 16. századi humanista: a körmöcbányai Paulus Rosa”. Irodalomtörténeti Közlemények 111 (2007): 639–664.
39. Kecskeméti Gábor. „Rimay retorikai nézeteinek forrásai és összetevői”. In A szerelem költői: Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján, Sárospatak, 2004. május 26–29., szerkesztette Szentmártoni Szabó Géza, 177–202. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.
40. Kecskeméti Gábor. „Pécseli Király Imre retorikája és Szenci Molnár Albert”. In „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára, főszerkesztő Jankovics József, felelős szerkesztő Császtvay Tünde, szerkesztette Csörsz Rumen István és Szabó G. Zoltán, 451–474. hálózati kiadvány: http://www.iti.mta.hu/szorenyi60.html. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007.
41. Kecskeméti, Gábor. „Latin Rhetoric of Imre Pécseli Király and the Early 17th Century European Rhetoric Theory”. Camoenae Hungaricae 4–5 (2007–2008): 83–100.
42. Kecskeméti Gábor és Szekler Enikő. „A magyarországi német nyelvű halotti beszédek kutatásának helyzete és egy korai szöveg tanulságai”. Irodalomtörténeti Közlemények 112 (2008): 71–91.
43. Kecskeméti Gábor. „Rettenetes utolsó szempillantás”. In Tanulmányok Kelemen Didák tiszteletére: A 2008. április 17–18-án megrendezett konferencia előadásai, szerkesztette Horváth Zita, 31–39. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio philosophica, tom. XIII, fasc. 1. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2008; ua., Miskolci Keresztény Szemle: A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának ökumenikus kulturális folyóirata, 4(2008)/2, 45–50.
44. Kecskeméti Gábor. „Rettenetes utolsó szempillantás”. Miskolci Keresztény Szemle: A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának ökumenikus kulturális folyóirata 4, 2. sz. (2008): 45–50.
45. Bene Sándor és Kecskeméti Gábor. „Javaslatok egy új irodalomtörténet elvi alapvetéséhez és régi magyar irodalomtörténeti részének felépítéséhez”. Helikon 55 (2009): 201–225.
46. Kecskeméti, Gábor. „Sources of the Rhetorical Handbook by Pál Medgyesi”. Camoenae Hungaricae 6 (2009): 84–92.
47. Kecskeméti Gábor. „Fordítani veszélyes (Vetési István tervezett Xenophón-átültetéséről)”. In Humanizmus és gratuláció: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek, szerkesztette Császtvay Tünde és Nyerges Judit, 179–188. Budapest: Balassi Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézet, 2009. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/.
48. Kecskeméti Gábor. „A konstitutív filológia a kora újkorban: Diszciplináris intézményesülés, műnemelméleti interpretáció, funkcionális paradigmaképzés”. In Filológia – interpretáció – médiatörténet, szerkesztette Kelemen Pál, Kulcsár-Szabó Zoltán, Simon Attila és Tverdota György, 375–384. Filológia 1. Budapest: Ráció Kiadó, 2009.
49. Kecskeméti, Gábor. „Philological Activities of Early Modern Hungarian and Transylvanian Humanists”. In Acta conventus neo-Latini Budapestinensis: Proceedings of the Thirteenth International Congress of Neo-Latin Studies, Budapest, 6–12 August 2006, general edited by Rhoda Schnur, edited by Joaquin Pascual Barea, Karl Enenkel, Amedeo Di Francesco, David Money, Colette Nativel, Howard B. Norland és László Szörényi, 343–351. Medieval and Renaissance Texts and Studies 386. Tempe, AZ: Arizona Center for Medieval and Renaissance Studies, 2010.
50. Kecskeméti Gábor. „Trójaiak a falóban? Egy ismeretlen Németh László-levél”. In A hermeneutika vonzásában: Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára, szerkesztette Bónus Tibor, Eisemann György, Lőrincz Csongor és Szirák Péter, 623–634. Budapest: Ráció Kiadó, 2010.
51. Kecskeméti Gábor. „Tacitus és a régi magyar irodalom”. Irodalomtörténeti Közlemények 114 (2010): 430–438.
52. Kecskeméti, Gábor. „Die konstitutive Philologie in der Frühen Neuzeit: Disziplinäre Institutionalisierung, genustheoretische Interpretation und funktionelle Paradigmenbildung”. In Kulturtechnik Philologie: Zur Theorie des Umgangs mit Texten, herausgegeben von Pál Kelemen, Ernő Kulcsár Szabó és Ábel Tamás, 291–300. Bibliothek der klassischen Altertumswissenschaften: Neue Folge, 2. Reihe 131. Heidelberg: Universitätsverlag Winter, 2011.
53. Kecskeméti, Gábor. „The Reception of Ramist Rhetoric in Hungary and Transylvania: Possibilities and Achievements”. In Ramus, Pedagogy and the Liberal Arts: Ramism in Britain and the Wider World, edited by Steven J. Reid és Emma Annette Wilson, 205–225. Farnham, UK: Ashgate, 2011. https://www.routledge.com/products/isbn/9780754667940.
54. Kecskeméti Gábor. „Szónoki gyakorlat a magyar vitézségről a leuveni egyetemen”. In Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, szerkesztette Imre Mihály, Oláh Szabolcs, Fazakas Gergely Tamás és Száraz Orsolya, 1:61–68. 2 köt. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.
55. Kecskeméti Gábor. „Filiczky János (csaknem) ismeretlen köszöntőverse”. In Bibliotheca et Universitas: Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére, szerkesztette Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 149–156. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2011.
56. Kecskeméti Gábor. „Latin humanizmus és anyanyelvű publicisztika egy 17. századi kálvinista prédikációban”. Irodalomtörténeti Közlemények 115 (2011): 256–261.
57. Kecskeméti Gábor. „Logikai és retorikai paradigmák között: A kora újkori németországi hermeneutika születése”. In Filológia – nyilvánosság – történetiség, szerkesztette Kelemen Pál, Kozák Dániel, Kulcsár Szabó Ernő és Molnár Gábor Tamás, 105–131. Filológia 4. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.
58. Kecskeméti, Gábor. „The Effect of the Universities of the Low Countries on the Intellectual History of Hungary in the Early Modern Times”. Hungarian Studies 26 (2012): 189–204.
59. Kecskeméti Gábor. „A régiség irodalomtörténetének vizsgálati elveiről”. Alföld 63, 3. sz. (2012): 60–67.
60. Kecskeméti Gábor. „A humanista filológiai hagyomány és Magyarország”. In Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28., szerkesztette Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 13–51. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012.
61. Kecskeméti, Gábor. „Kazanie, retoryka, historia literatury”. Przeł. Jerzy Snopek. In Latinitas Hungarica: Łacina w kulturze węgierskiej, koncepcja i wybór tekstów Jerzy Axer és László Szörényi, przełożył z języka węgierskiego Jerzy Snopek, 411–438. Warszawa: Wydział „Artes Liberales”–Wydawnictwo DiG, 2013.
62. Kecskeméti Gábor és Papp Ingrid. „A magyarországi szlovakizáló cseh nyelvű halotti beszédek kutatásának helyzete”. In Docendo discimus: Doktoranduszhallgatók és témavezetőik közös tanulmányai a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából, szerkesztette Huszti Tímea, 7–14. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2013.
63. Kecskeméti Gábor. „Pécseli Király Imre ismeretlen művei: új kontextusok 17. századi irodalom- és eszmetörténetünkhöz”. Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013): 88–108.
64. Kecskeméti Gábor. „Sőtér István és az Irodalomtudományi Intézet”. Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013): 415–421.
65. Kecskeméti Gábor. „A kora újkori magyarországi prédikációirodalom kutatásának eredményei és jövőbeni irányai”. Studia Litteraria (Debrecen) 52, 3–4. sz. (2013): 12–19.
66. Kecskeméti, Gábor. „Electronic Textual Criticism: A Challenge to the Editor and to the Publisher”. In New Publication Cultures in the Humanities: Exploring the Paradigm Shift, edited by Péter Dávidházi, 91–98. Amsterdam: Amsterdam University Press, 2014. http://www.oapen.org/search?identifier=515678.
67. Kecskeméti Gábor. „A németalföldi egyetemek hatása a kora újkori magyarországi eszmetörténetben”. In Történetek a mélyföldről: Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban, szerkesztette Bozzay Réka, 246–266. Debrecen: Printart-Press Kft., 2014.
68. Kecskeméti Gábor. „Értelmiségi pályák a kora újkori Magyarországon: a tipikus és az egyéni”. In Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások, szerkesztette Biró Annamária és Boka László, 13–30. Nagyvárad–Budapest: Partium Kiadó–reciti, 2014.
69. Kecskeméti Gábor. „Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében elkészítendő magyar irodalomtörténet megalapozása”. Irodalomtörténeti Közlemények 118 (2014): 747–783.
70. Kecskeméti Gábor. „A régiséget értelmező irodalomtörténészi gyakorlat reflektált és reflektálatlan szemléleti alapjairól”. Irodalomtörténeti Közlemények 119 (2015): 577–584.
71. Kecskeméti Gábor. „Hatalom és értelmiség: Kora újkori perspektívák”. In Hatalmi diskurzusok: A hatalom reprezentációi a tudományokban és a művészetekben, szerkesztette Bíró Csilla és Visy Beatrix, 17–27. Bibliotheca scientiae et artis 8. Budapest: OSZK–Gondolat Kiadó, 2016.
72. Kecskeméti Gábor. „Zrínyi Miklós és a németországi államelméleti gondolkodás újabb szakasza”. In Határok fölött: Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról, szerkesztette Bene Sándor, Fodor Pál, Hausner Gábor és Padányi József, 435–448. Budapest: MTA BTK, 2017.
73. Kecskeméti Gábor. „A nyugat-európai akadémiai tanulmányok és a magyarországi rámizmus”. Gerundium: Egyetemtörténeti Közlemények 9, 3. sz. (2018): 25–50. doi:10.29116/gerundium/2018/3/3.
74. Kecskeméti, Gábor. „Hungarian and Transylvanian Ramism”. In The European Contexts of Ramism, edited by Sarah Knight és Emma Annette Wilson, 285–329. Late Medieval and Early Modern Studies 27. Turnhout: Brepols, 2019. doi:10.1484/M.LMEMS-EB.5.116483.
75. Kecskeméti Gábor. „Narratíva az irodalomtörténet-írásban: a történetmondók története”. In Narratíva, kánon, fordítás: Tanulmányok Szegedy-Maszák Mihály emlékére, szerkesztette Dávidházi Péter, Gintli Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Tóth-Czifra Júlia, 50–63. Budapest: Pesti Kalligram Kiadó, 2019.
76. Kecskeméti Gábor. „Medgyesi Pál prédikációelméleti művének forrásai”. Irodalomtörténeti Közlemények 123 (2019): 158–169.
77. Kecskeméti Gábor. „A rámizmus Magyarországon és Erdélyben”. Gerundium: Egyetemtörténeti Közlemények 10, 3–4. sz. (2019): 65–83. doi:10.29116/gerundium/2019/3–4/4.
78. Kecskeméti, Gábor. „The Elements of Hungarian Humanities Strategy: Participating in National Cultural Heritage as a Social Opportunity”. Szellem és Tudomány 11, supplement. sz. (2020): 268–274. https://www.uni-miskolc.hu/~btmtt/almanach/e-bonarum.html.
79. Kecskeméti Gábor. „Teológia és retorika a régi magyar prédikációirodalomban”. In Magyar irodalomtörténet, szerkesztette Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes és Margócsy István, 8.5. fejezet. Budapest: Gépeskönyv, 2020. https://f-book.com/mi/. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0605KECSTEOL.
80. Kecskeméti Gábor. „A régi magyarországi irodalomelmélet alappozíciói (1525: Melanchthon kidolgozza a genus didascalicum elméletét)”. In Magyar irodalomtörténet, szerkesztette Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes és Margócsy István, 8.1. fejezet. Budapest: Gépeskönyv, 2020. https://f-book.com/mi/. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0601KECSAREG.
81. Kecskeméti Gábor. „A magyar bölcsészettudományi stratégia alapelemei: a nemzeti kulturális örökségben való részesedés mint társadalmi esély”. Szellem és Tudomány 11, különszám. sz. (2020): 287–294. https://www.uni-miskolc.hu/~btmtt/almanach/bonarum.html.
82. Kecskeméti Gábor. „A reneszánszkutatás magyar szakmai közösségének megteremtése és fél évszázados működése”. Irodalomtörténeti Közlemények 124 (2020): 3–22.
83. Kecskeméti Gábor. „Tarnai Andor a tudománytörténetben: a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szintézistől szintézisig”. In Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet: Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára, szerkesztette Papp Ingrid, 11–32. ReKonf: Reciti konferenciakötetek 7. Budapest: reciti, 2020. https://www.reciti.hu/2020/6029.
84. Kecskeméti Gábor. „Dialógus a régiségben – dialógus a régiségről”. In A dialógus formái a magyar régiségben, szerkesztette Farmati Anna és Gábor Csilla, 11–25. Egyetemi füzetek 45. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2021.
85. Kecskeméti Gábor. „Kritikai kiadások a magyarországi irodalomtudományban és az Irodalomtudományi Intézetben: A magyarországi kritikai kiadások tudomány- és intézménytörténete”. Literatura 47, 1. sz. (2021): 5–24.
86. Kecskeméti Gábor. „A barokk korszakfogalom a retorikatörténeti kutatások kiteljesedése után”. In Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia, Eger, 2020. szeptember 3–5., szerkesztette Bene Sándor és Pintér Márta Zsuzsanna, 15–53. Eger: EKE Líceum Kiadó, 2021. doi:10.17048/ZrinyiMiklos.2021.15.
87. Kecskeméti Gábor. „Ködlovagokról – nem csak ködlovagoknak”. In „A rejtelem volt az írósága…”: A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig, szerkesztette Ludmán Katalin és Radnai Dániel Szabolcs, munkatárs Kőrösi Ferenc, 7–12. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2022.
88. Kecskeméti, Gábor. „Humanist Texts in a Digital Age”. Camoenae Hungaricae 8 (2023): 5–20.
89. Kecskeméti Gábor. „A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának története”. In Vitae discimus: 30 éves a Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, szerkesztette Pethő József, Rada János és R. Nagy József, 191–226. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK, 2023.
90. Kecskeméti Gábor. „Ecsedi Báthory István egy humanista olvasmányáról”. In A latin nyelv a kora újkori Magyarország és Erdély kultúrájában és művelődésében, szerkesztette Békés Enikő, Kasza Péter és Molnár Dávid, 141–152. Convivia neolatina Hungarica 5. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2023.
91. Kecskeméti Gábor. Vis rerum immutandarum: Kép- és szövegalkotó erők az eszme- és az irodalomtörténetben. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest: MTA, 2023. doi:10.36820/szekfoglalo.2023.kecskemeti, 33 l.
92. Kecskeméti Gábor. „Vis rerum immutandarum: Kép- és szövegalkotó erők az eszme- és az irodalomtörténetben”. Irodalomtörténet 104 (2023): 255–275.
93. Hunyady László és Kecskeméti Gábor. „A kutatóhelyek minősítésének gyakorlata és elvei a Magyar Tudományos Akadémián: Az MTA Kutatóhelyeket Minősítő Tanács állásfoglalása”. Magyar Tudomány 185, 1. sz. (2024): 114–120. doi:10.1556/2065.185.2024.1.13.

Kisebb közlemények, adatközlések

1. Kecskeméti Gábor és Németh S. Katalin. „Tarnai Andor munkássága: Bibliográfia”. In Tarnai Andor-emlékkönyv, szerkesztette Kecskeméti Gábor, munkatársak Hargittay Emil és Thimár Attila, 317–325. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996; ua. = Tarnai Andor. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Szerkesztette Kecskeméti Gábor. Historia litteraria 16. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 145–154 (kiegészítve).
2. Kecskeméti Gábor. „Egy elorzott prédikáció”. In Csonka Ferenc 80. születése napjára, szerkesztette Tamás Zsuzsanna, 10. Budapest: Balassi Kiadó, 1996.
3. Kecskeméti Gábor. „Quin dis”. In Jankovics József 50. születésnapjára, [szerkesztette Kőszeghy Péter], 3–4. Budapest: Balassi Kiadó–Rebakucs, 1999.
4. Kecskeméti Gábor. „Ismeretlen Janus-fordítás a XVII. század első évtizedéből”. In Ritoók Zsigmondné Szalay Ágnes 70. születésnapjára, szerkesztette Tamás Zsuzsanna, 13–15. Budapest: Rebakucs, 2001.
5. Kecskeméti Gábor és Németh S. Katalin. „Tarnai Andor munkássága (Bibliográfia)”. In Tarnai Andor. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Szerkesztette Kecskeméti Gábor, 145–154. Historia litteraria 16. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004.
6. Bene Sándor és Kecskeméti Gábor. „Válogatott bibliográfia”. In Régi az újban, szerkesztette Bene Sándor és Kecskeméti Gábor, 345–346. Helikon, 51(2005), 3. szám.
7. Kecskeméti Gábor. „Egy XVII. század végi patrisztikai idézet felderítése”. In Labor omnia vincit: Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára, szerkesztette Bretz Annamária, Csörsz Rumen István és Hegedűs [Hegedüs] Béla, 15–17. Budapest: Balassi Kiadó–MTA Irodalomtudományi Intézet, 2005.
8. Kecskeméti Gábor és Szekler Enikő. „Egy Pázmány-exemplum filológiai háttere és intertextuális kapcsolatai”. In Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére, szerkesztette Ajkay Alinka és Bajáki Rita, 243–245. Vác: Mondat Kft., 2013.

Lexikoncikkek

1. Péter László, főszerk. Új magyar irodalmi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994, I–III; 2000², CD-ROM; 2000³, I–III. 40 szócikk: Árkádia-akadémia, Babai Ferenc, Bajtay József Antal br., Concilium decem-virorum Hungariae (1722), Conradi Ignác Norbert, Debreceni disputa, Dudith András (Uray Piroskával), Faludi Ferenc, Feller Miklós, Földvári Mihály, Füssi Pius, Gyöngyösi M. János, abafáji Gyulay Pál, Hannulik János Krizosztom, Hell Miksa, Idea principum in sapientia coronata Matthiae Corvini (1713), osdolai Kun István, Lehotzky András, Makó Pál, Marotti Imre, Mátyási József, Molnár János, Nádasdy Ferenc gr., Pécsi Ferenc (Bárczi Ildikóval), Raab István, Regnum Marianum, Répszeli László, Schez Péter, Sötét ködbül alig tisztult vala szép hajnal… (1603), Strategemata Martis Ungarici (1716), Svasoriae regum Hungariae (1728), Szathmári Pap János, Szegedi Mihály, Szegedi Pastoris Dániel, Szerdahelyi György Alajos, Tertina Mihály, Vajdakamarási Lőrinc, Vedres István, Verseghy Ferenc, Vetus Hungarorum in Magnam Dominam pietas (1728)
2. Kőszeghy Péter, főszerk., Tamás Zsuzsanna, szerk. Magyar művelődéstörténeti lexikon: Középkor és kora újkor. Budapest: Balassi Kiadó, I, 2003; II, 2004; III, 2005; IV, 2005; V, 2006; VI, 2006; VII, 2007; VIII, 2008; IX, 2009; X, 2010; XI, 2011; XII, 2011; XIII, 2012; XIV (mutatók), 2014. 22 szócikk: I: baconizmus, Bajtay József Antal br.; II: Concilium decem-virorum Hungariae (1722); VI: osdolai Kun István; VII: levél (Kőszeghy Péterrel); IX: Raab István, Regnum Marianum; X: Répszeli László, retorika, Paulus Rosa Cremnicianus, Schez Péter, Strategemata Martis Ungarici (1716), Svasoriae regum Hungariae (1728), Szathmári Pap János; XI: Szegedi Mihály, Szegedi Pastoris Dániel, Szenthe Pál, Szerdahely György Alajos, Tertina Mihály; XII: Verseghy Ferenc, Vetus Hungarorum in Magnam Dominam pietas (1728); XIII: voksoló vers (voxoló vers)
3. Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József és Szentmártoni Szabó Géza, szerk. Magyar művelődéstörténeti lexikon LX.: Minden kor, ángyod térde–„Zsúpra aggnő”, a főszerkesztő, Kőszeghy Péter hatvanadik születésnapjára. Budapest: rec.iti, 2011, 301 l. 1 szócikk: gyönyörűség, testi (lat. voluptas)

Recenziók

1. Kecskeméti Gábor. „16 billió disztichon: Papp Tibor, Disztichon alfa: Első magyar automatikus versgenerátor. Magyar Műhely Baráti Kör füzetek 29. Párizs etc.: Magyar Műhely, 1994 (recenzió)”. Magyar Napló 7, 2. sz. (1995): 30–31.
2. Kecskeméti Gábor. „Boros István, A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár. Budapest: Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár–Balassi Kiadó, 1994 (recenzió)”. Irodalomtörténeti Közlemények 100 (1996): 210–212.
3. Kecskeméti Gábor. „A magyar művelődés és a kereszténység (La civiltà ungherese e il cristianesimo): A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14.), szerkesztette Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit és Sárközy Péter. 3 köt. Budapest–Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum Rt., 1998 (recenzió)”. Hungarológia 1, 1–2. sz. (1999): 229–234.
4. Kecskeméti Gábor. „Szóbeliség és írásbeliség határán – Középkori prédikációirodalmunk történetének új szintézise felé: Madas Edit, Középkori prédikációirodalmunk történetéből: A kezdetektől a XIV. század elejéig. Csokonai Universitas könyvtár: Bibliotheca studiorum litterarium 25. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002 (recenzió)”. Irodalomtörténeti Közlemények 108 (2004): 507–519.
5. Kecskeméti Gábor. „Vizkelety András, Az európai prédikációirodalom recepciója a Leuveni Kódexben – Die Rezeption der europäischen Sermonesliteratur im „Löwener Kodex”. Fragmenta et Codices in Bibliothecis Hungariae 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004 (recenzió)”. Magyar Könyvszemle 121 (2005): 491–494.
6. Kecskeméti Gábor. „A humán tudományok alapkérdései: Megértés és megértetés: A magyarázat a bölcsészettudományokban, szerkesztette Tolcsvai Nagy Gábor. A humán tudományok alapkérdései: Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának könyvsorozata 1. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017; A határok átlépése: Módszertani analógiák, közös problémák és szemléleti párhuzamok a humán és a természettudományos gondolkodásban, szerkesztette Tolcsvai Nagy Gábor. A humán tudományok alapkérdései: Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának könyvsorozata 2. Budapest: Gondolat Kiadó, 2017 (recenzió)”. Magyar Tudomány 180, 3. sz. (2019): 355–362. doi:10.1556/2065.180.2019.3.6.
7. Kecskeméti Gábor. „Critica: Források az irodalom- és kultúratudományi szakkritika történetéhez 1986–2020—Sources for the History of Criticism of Literary and Cultural Studies 1986–2020, válogatta, szerkesztette Tüskés Gábor, sajtó alá rendezte Tüskés Anna. Budapest: reciti, 2020 (recenzió)”. Irodalomtörténeti Közlemények 126 (2022): 547–552.

Alkalmi írások

1. Kecskeméti Gábor. „Tarnai Andor tudományos életrajza és műveinek válogatott bibliográfiája”. Irodalomismeret 5, 4. sz. (1994): 73–78; ua.: Kecskeméti Gábor. „Tarnai Andor életrajza”. Lovasi Hírek 5, 8. sz. (2009): 8 (csak az életrajz, módosítva).
2. Kecskeméti Gábor és Kovács Sándor Iván. „A kötetünkben használt címleírási alapelvek”. In Tájékoztató: A magyar irodalom szakos vizsgakövetelmények (Tételek és szakirodalom): Nappali tagozat, szerkesztette Kecskeméti Gábor, 11–17. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1995.
3. Kecskeméti Gábor. „Retorikák, poétikák, drámaelméletek (Irodalomtörténeti konferencia, Miskolc, 1995. május 22–25.)”. Irodalomtörténeti Közlemények 99 (1995): 681–682.
4. Jankovits László és Kecskeméti Gábor. „Előszó”. In Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerkesztette Jankovits László és Kecskeméti Gábor, 5–6. Pécs: JPTE, 1996.
5. Jankovits László és Kecskeméti Gábor. „Mielőtt nekivágnánk: Válasz egy javaslatra”. Literatura 23 (1996): 411–416. Vö. Molnár Gábor Tamás. „Hatástörténeti javaslat Bornemisza Péter Elektrájának ezredvégi (újra)értelmezésére”. Literatura 22 (1995): 288–297 (a reflexióval illetett írás); Molnár Gábor Tamás. „Válasz Jankovits Lászlónak és Kecskeméti Gábornak”. Literatura 23 (1996): 417 (a szerző válasza).
6. Kecskeméti Gábor. „A szerkesztő utószava”. In Tarnai Andor-emlékkönyv, szerkesztette Kecskeméti Gábor, munkatársak Hargittay Emil és Thimár Attila, 333–334. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996.
7. Kecskeméti Gábor. „Neolatin irodalom Európában és Magyarországon (Irodalomtörténeti konferencia, Pécs, 1996. május 24–26.)”. Irodalomtörténeti Közlemények 100 (1996): 758–759.
8. Kecskeméti Gábor. „Az Irodalomtörténeti Közlemények címleírási és jegyzetelési alapelvei”. Irodalomtörténeti Közlemények 101, 1–2. sz. (1997): melléklet, I–VII; ua., Könyvészeti leírási alapelvek az Irodalomtörténeti Közlemények c. folyóiratban címmel = Hargittay Emil, szerk. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1997², 106–113; ua., az eredeti címmel = Hargittay Emil, szerk. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2003³, 9–15.
9. Kecskeméti Gábor. „Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány (Irodalomtörténeti konferencia, Pécs, 1997. május 23–25.)”. Irodalomtörténeti Közlemények 101 (1997): 452–453.
10. Kecskeméti Gábor. „Könyvészeti leírási alapelvek az Irodalomtörténeti Közlemények c. folyóiratban”. In Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerkesztette Hargittay Emil, 106–113. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1997².
11. Jankovits László és Kecskeméti Gábor. „Előszó”. In Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány, szerkesztette Jankovits László és Kecskeméti Gábor, 5. Pécs: JPTE, 1998.
12. Kecskeméti Gábor. „Megemlékezés Jenei Ferencről, újratemetésekor”. Irodalomtörténeti Közlemények 102 (1998): 611–613; ua., A budapesti évek (1963–1971) c., Arrabona: Múzeumi Közlemények, 37(1999)/1–2, 486–488.
13. Kecskeméti Gábor. „A budapesti évek (1963–1971) [Jenei Ferencről]”. Arrabona: Múzeumi Közlemények 37, 1–2. sz. (1999): 486–488.
14. Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor. „Előszó, A szerkesztők megjegyzése”. In Humanista műveltség Pannóniában, szerkesztette Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor, 5–6. Pécs: Művészetek Háza–PTE, 2000.
15. Kerényi Ferenc és Kecskeméti Gábor. „Előszó”. In Visszapillantó tükör: Tanulmányok Lukácsy Sándor 75. születésnapjára, szerkesztette Kerényi Ferenc és Kecskeméti Gábor, 7. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2000.
16. Kecskeméti Gábor. „Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei”. In Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerkesztette Hargittay Emil, 9–15. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2003³.
17. Kecskeméti Gábor. „Bevezető”. In Virtuális kiállítás Balassi Bálint tiszteletére születése 450., halála 410. évfordulója alkalmából, szerkesztette Sudár Annamária, http://mek.oszk.hu/kiallitas/balassi/_bevezeto.phtml. 2007 óta az OSZK MEK részeként üzemel: http://mek.oszk.hu/kiallitas/balassi/_index.phtml. hálózati kiadvány: Neumann-ház, 2004.
18. Kecskeméti Gábor. „Nadányi János, Verseghy Ferenc”. In Nemzeti évfordulóink 2007, főszerkesztő Estók János, szerkesztette Beke László, Gazda István, Szász Zoltán és Szörényi László, 40, 48. Budapest: Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2006.
19. Kecskeméti Gábor. „Tarnai Andor életrajza”. Lovasi Hírek 5, 8. sz. (2009): 8.
20. H[orváth] Z[ita]. „Interjú Kecskeméti Gáborral, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjével”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica 17, 1. sz. (2012): 211–239.
21. Kecskeméti Gábor. „Előszó”. In Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28., szerkesztette Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 5–10. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012.
22. Kecskeméti Gábor. „A százéves Irodalomtörténet és humántudományi folyóirataink az új évezredben”. Irodalomtörténet 93 (2012): 119–124.
23. Kecskeméti Gábor. „Bevezető”. In Docendo discimus: Doktoranduszhallgatók és témavezetőik közös tanulmányai a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából, szerkesztette Huszti Tímea, 3–5. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2013.
24. Kecskeméti Gábor. „A Tarnai Andor-díj átvételekor”. In „Jól őrizd helyedet”: Emlékezések Tarnai Andorra, válogatta, szerkesztette Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, a képeket válogatta Kecskeméti Gábor, 90–92. Budapest: reciti, 2014.
25. Kecskeméti Gábor. „Előszó”. In Textológia – filológia – értelmezés: Klasszikus magyar irodalom, szerkesztette Czifra Mariann és Szilágyi Márton, 7–12. Csokonai Universitas könyvtár: Bibliotheca studiorum litterarium 55. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014.
26. Hanthy Kinga. „Új magyar irodalomtörténet. Kecskeméti Gábor: Más szempontok szerint világítjuk át az életműveket”. Napi Gazdaság 25, 109, 2015. jún. 8. sz. (2015): 14; ua., Irodalom 21: A debreceni magyartanárok lapja, 2016. november, 30–31.
27. Kecskeméti, Gábor. „Lectori salutem”. In Augustinus Moravus Olomucensis: Proceedings of the International Symposium to Mark the 500^th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513), 13^th November 2013, National Széchényi Library, Budapest, edited by Péter Ekler és Farkas Gábor Kiss, 7–8. Budapest: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet–OSZK, 2015.
28. Kecskeméti Gábor. „Emlékezés Kerényi Ferencre”. Irodalomtörténeti Közlemények 119 (2015): 3–6.
29. Kecskeméti Gábor. „Kabdebó Lóránt születésnapjára”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica 20, 1. sz. (2016): 7–9.
30. Kecskeméti Gábor. „Bevezető”. In Honfoglaló, nagy írónemzedék: Az erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 90. évfordulójáról megemlékező miskolci tudományos konferencia előadásai, szerkesztette Kabán Annamária és Mózes Huba, 11–12. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2016.
31. Kecskeméti Gábor. „Köszöntő”. In Műhelyszeminárium: A hatvanéves Gyapay László köszöntése, szerkesztette Fekete Norbert, Porkoláb Tibor és Rostás Édua, 5–8. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2016.
32. Kecskeméti, Gábor. „Discours inaugural”. In Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XX^e siècle, sous la direction de Anna Tüskés, Bénédicte Williams, Élisabeth Cottier-Fábián és Dávid Szabó, 8–10. Revue d’études françaises : n^o hors série. Budapest: Centre Interuniversitaire d’Études Françaises de l’Université Eötvös Loránd, 2019.
33. Kecskeméti Gábor. „Kabán Annamária (1953–2019)”. Magyar Napló 31, 10. sz. (2019): 34.
34. Kmeczó János. „Alma Mater floreat: Interjú Prof. Dr. Kecskeméti Gáborral, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetőjével”. Ajánlott Irodalom: A Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet hírlevele 1, 1. sz. (2019–2020): 4–6.
35. Kecskeméti Gábor. „Kilián István (1933–2021)”. Irodalomtörténeti Közlemények 125 (2021): 560–562.
36. Kecskeméti Gábor. „Ritoókné Szalay Ágnes (1931–2022)”. Irodalomtörténeti Közlemények 127 (2023): 127–128.

Szerkesztett kötetek

1. Kecskeméti Gábor, szerk. Tájékoztató: A magyar irodalom szakos vizsgakövetelmények (Tételek és szakirodalom): Nappali tagozat. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1995, 264 l. Benne: A kötetünkben használt címleírási alapelvek (Kovács Sándor Ivánnal), 11–17
2. Jankovits László és Kecskeméti Gábor, szerk. Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Pécs: JPTE, 1996, 230 l. Benne: Előszó (Jankovits Lászlóval), 5–6 Ism.: Szentpéteri Márton, Régi és új összjátéka (?), Iskolakultúra, 9(1999)/3, 97–102
3. Kecskeméti Gábor, szerk., Hargittay Emil és Thimár Attila, munkatársak Tarnai Andor-emlékkönyv. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996, 352 l. Benne: Tarnai Andor munkássága: Bibliográfia (Németh S. Katalinnal), 317–325; A szerkesztő utószava, 333–334 Ism.: Jankovics József, A mester és tanítványai, Nszab, 54(1996)/197, 1996. augusztus 24., 11; Imre Mihály, ItK, 103(1999), 513–521
4. Jankovits László és Kecskeméti Gábor, szerk. Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány. Pécs: JPTE, 1998, 131 l. Benne: Előszó (Jankovits Lászlóval), 5 Ism.: Szentpéteri Márton, Egy régi magyaros konferenciakötet, Iskolakultúra, 10(2000)/4, 115–117
5. Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor, szerk. Humanista műveltség Pannóniában. Pécs: Művészetek Háza–PTE, 2000, 158 l. Benne: Előszó (Bartók Istvánnal és Jankovits Lászlóval), 5
6. Kerényi Ferenc és Kecskeméti Gábor, szerk. Visszapillantó tükör: Tanulmányok Lukácsy Sándor 75. születésnapjára. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2000, 329 l.
7. Tarnai Andor. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Szerkesztette Kecskeméti Gábor. Historia litteraria 16. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 155 l. Benne: Tarnai Andor munkássága: Bibliográfia (Németh S. Katalinnal), 145–154
8. Bene Sándor és Kecskeméti Gábor, szerk. Régi az újban. Helikon, 51(2005), 3. szám.
9. Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, szerk. Bibliotheca et Universitas: Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2011, 449 l. Ism.: Németh S. Katalin, MKsz, 128(2012), 160–163
10. Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, szerk. Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28.. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012, 522 l. Benne: Előszó, 5–10 Ism.: Hajtman Kornél, Palócföld, 58(2012)/3, 87–89
11. Estók János, főszerk., Gazda István, Kecskeméti Gábor, Sisa József és Ujváry Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2015. Budapest: Balassi Intézet, 2015, 71 l.
12. Kecskeméti Gábor, szerk. Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek. Budapest: reciti, 2016, 132 l. Ism.: Rónay László, Hatvan év – torzító tükörben, Vig, 82(2017)/9, 714–716
13. Estók János, főszerk., Gazda István, Kecskeméti Gábor, Sisa József és Ujváry Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2016. Budapest: Balassi Intézet, 2016, 72 l.
14. Estók János, főszerk., Gazda István, Kecskeméti Gábor, Sisa József és Ujvári [Ujváry] Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2017. Budapest: Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Intézet, 2017, 72 l.
15. Estók János, főszerk., Gazda István, Kecskeméti Gábor, Mikó Árpád és Ujvári [Ujváry] Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2018. Budapest: Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Intézet, 2018, 72 l.
16. Gazda István, Kecskeméti Gábor, Mikó Árpád és Ujváry Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2021. Budapest: Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. https://opac.pim.hu/record/-/record/PIM2430457, 131 l.
17. Gazda István, főszerk., Kecskeméti Gábor, Mikó Árpád és Ujváry Gábor, szerk. Nemzeti évfordulóink 2022. Budapest: Petőfi Kulturális Ügynökség, 2022. https://epa.oszk.hu/02000/02055/00014/pdf/EPA02055_Nemzeti_evforduloink_2022.pdf, 285 l.

Kötetsorozatok szerkesztése

Historia litteraria

Historia litteraria: Az Universitas Könyvkiadó sorozata, sorozatszerkesztő Hargittay Emil, Kecskeméti Gábor, Thimár Attila (1–27. kötet), Hargittay Emil, Kecskeméti Gábor (a 28. kötettől).
A sorozat címe („irodalomtörténet”) 18. századi, irodalomtörténeti szintézist először készítő régi magyar íróink öneszmélésére utal. Utal továbbá arra a felfogásra, amely általános a régi magyar irodalom csaknem nyolcszáz éves története során, s amelynek ismerete nélkül e századok irodalma csak felszínesen érthető meg: irodalom mindaz, ami le van írva. A historia litteraria ennek értelmében sokféle irodalmi műfaj együttesét is jelenti. A sorozatban mind forrásműveket, mind tanulmányokat publikálunk, a legfőbb kritérium a közölt művek szakmai újdonsága és tudományos igényű feldolgozása.
A sorozatban megjelent:

• Gyárfás István. Virgilius poetának Aeneise (1717). Sajtó alá rendezte, a bevezetést írta, a jegyzeteket írta Thimár Attila. Historia litteraria 1. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1995, 508 l. Ism.: Bartók István, ItK, 101(1997), 427–429
• Kecskeméti Gábor, szerk., Hargittay Emil és Thimár Attila, munkatársak Tarnai Andor-emlékkönyv. Historia litteraria 2. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1996, 352 l. Benne: Tarnai Andor munkássága: Bibliográfia (Németh S. Katalinnal), 317–325; A szerkesztő utószava, 333–334 Ism.: Jankovics József, A mester és tanítványai, Nszab, 54(1996)/197, 1996. augusztus 24., 11; Imre Mihály, ItK, 103(1999), 513–521
• Tüskés Gábor. A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom európai kapcsolatai (Nádasi János). Historia litteraria 3. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1997, 438 l. Ism.: n. n., Új Könyvek, (1997)/12, 95–96; Mészáros István, Távlatok, 40(1998)/2, 343–346; Kilián István, MKsz, 114(1998), 82–85; Bitskey István, ItK, 103(1999), 521–525; Szilas László, Archivum Historicum Societatis Jesu, 68(1999)/135–136, 209–211; Tóth István György, Száz, 133(1999), 433–434
• Kecskeméti Gábor. Prédikáció, retorika, irodalomtörténet: A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században. Historia litteraria 5. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1998, 325 l. Ism.: Bitskey István, It, 80(1999), 485–490; Szilasi László, ItK, 104(2000), 240–250; Bazsányi Sándor, Zár és nyit (és nyit és zár), BuKsz, 13(2001)/1, 43–49; Bene Sándor, Szövegaktus, ItK, 107(2003), 667–676
• Szelestei N. László, kiad. Naplók és útleírások a 16–18. századból. Historia litteraria 6. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1998, 204 l. Ism.: Kulcsár Péter, ItK, 104(2000), 512–515
• Zemplényi Ferenc. Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom. Historia litteraria 4. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 1998, 136 l.
• Hopp Lajos. Mikes Kelemen: Életút és írói pályakezdet. Szerkesztette Tüskés Gábor. Historia litteraria 7. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2000, 238 l. Ism.: Balogh Piroska, Élet és Irodalom, (2000)/32, 13; Kovács Sándor Iván, Irodalomismeret, 13(2003)/2, 72–75
• Kókay György. Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra. Historia litteraria 8. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2000, 255 l.
• Hargittay Emil. Gloria, fama, literatura: Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Historia litteraria 10. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2001, 239 l.
• Knapp Éva. Pietás és literatúra: Irodalomkínálat és művelődési program a barokk kori társulati kiadványokban. Historia litteraria 9. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2001, 317 l.
• Hopp Lajos. A fordító Mikes Kelemen. Szerkesztette Tüskés Gábor. Historia litteraria 12. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2002, 438 l. Ism.: Penke Olga, ItK, 107(2003), 608–610; Olga Penke, Dix-huiti?me Si?cle, 35(2003), 654–655
• Zemplényi Ferenc. Műfajok reneszánsz és barokk között. Historia litteraria 11. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2002, 152 l. Ism.: Bánki Éva, ItK, 107(2003), 760–763; Szőnyi György Endre, BuKsz, 16(2004)/1, 18–20; Tüskés Gábor, Hagyomány és kritika: Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Bp., MTA BTK, 2013, 15–23
• Knapp Éva. Irodalmi emblematika Magyarországon a XVI–XVIII. században: Tanulmány a szimbolikus ábrázolásmód történetéhez. Historia litteraria 14. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2003, 368 l. Ism.: Szőnyi György Endre, BuKsz, 16(2004)/1, 14–18
• Szenci Molnár Albert. Naplója. Sajtó alá rendezte, fordította, a bevezetést írta, a jegyzeteket írta Szabó András. Historia litteraria 13. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2003, 317 l.
• Tüskés Gábor, szerk., Csörsz Rumen István és Hegedűs [Hegedüs] Béla, munkatársak Bod Péter, a historia litteraria művelője. Historia litteraria 15. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 208 l. Ism.: Szőllősy Balázs, Irodalomismeret, 16(2005)/1, 118–119
• H. Hubert Gabriella. A régi magyar gyülekezeti ének. Historia litteraria 17. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 542 l.
• Tarnai Andor. Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről. Szerkesztette Kecskeméti Gábor. Historia litteraria 16. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2004, 155 l. Benne: Tarnai Andor munkássága: Bibliográfia (Németh S. Katalinnal), 145–154
• Di Francesco, Amedeo. Kölcsönhatás, újraírás, formula a magyar irodalomban. Historia litteraria 19. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2005, 334 l.
• Szabó András, szerk. Mezőváros, reformáció és irodalom (16–18. század). Historia litteraria 18. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2005, 236 l. Ism.: Mercs István, ItK, 110(2006), 567–572
• Petrőczi Éva. Puritánia: Tanulmányok a magyar és angol puritanizmus irodalmáról. Historia litteraria 20. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2006, 214 l. Ism.: Bartók István, ItK, 111(2007), 304–306
• P. Vásárhelyi Judit. Szenci Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai. Historia litteraria 21. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2006, 245 l. Ism.: Szabó András, ItK, 110(2006), 702–704
• Bárczi Ildikó. Ars compilandi: A késő középkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata (A hiteles információk összegyűjtésének kevéssé bevallott módszerei – Az intertextualitás információs rendszerei). Historia litteraria 23. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2007, 693 l.
• Thimár Attila. Hős és áldozat: Révai Miklós és a klasszikus századforduló irodalomtörténete. Historia litteraria 22. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2007, 185 l.
• S. Varga Katalin. Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve: Textus és értelmezés. Historia litteraria 24. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2008, 295 l.
• Hargittay Emil. Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Historia litteraria 25. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2009, 283 l. Ism.: P. Vásárhelyi Judit, ItK, 115(2011), 374–376
• Komlóssy Gyöngyi. A különös magyar nyelv: Adalékok Bél Mátyás nyelvtudományi munkásságához. Historia litteraria 27. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2010, 168 l. Ism.: Juhász Szandra, ItK, 116(2012), 354–356
• Szelestei N. László. Eszmék és arcok a 18. századi Magyarországról. Historia litteraria 26. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2010, 233 l.
• Tüskés Gábor, szerk., Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla és Lengyel Réka, munkatársak Író a száműzetésben: Mikes Kelemen. Historia litteraria 28. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2012, 355 l. Ism.: Bitskey István, ItK, 117(2013), 355–360; Török Zsuzsa, reciti.hu (2013), https://www.reciti.hu/2013/939
• Bitskey István. Religió, stúdium, literatúra: Tanulmányok a régi magyarországi műveltségről. Historia litteraria 29. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2013, 314 l.
• Németh S. Katalin. Magyar dolgokról: Magyar–német kapcsolattörténeti tanulmányok. Historia litteraria 31. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2014, 264 l. Ism.: Bitskey István, ItK, 119(2015), 418–421
• Pintér Márta Zsuzsanna. Theatrum és literatúra. Historia litteraria 30. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2014, 287 l. Ism.: Kaposi Krisztina, ItK, 120(2016), 536–539
• Tüskés Gábor és Knapp Éva. A Fortunatustól a Törökországi levelekig: Válogatott tanulmányok. Historia litteraria 32. Budapest: Universitas Könyvkiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2015, 703 l. Ism.: Réger Ádám, Grimmelshausentől Mikesig, Magyar Napló, 28(2016)/12, 67–68; Imre Mihály, ItK, 121(2017), 275–280
• Vörös Imre. Péczeli József (1750–1792). Historia litteraria 33. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2017, 165 l. Ism.: Penke Olga, ItK, 121(2017), 704–706
• Papp Ingrid. Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon: A nyomtatott korpusz bemutatása és irodalomtörténeti vizsgálata. Historia litteraria 34. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2018, 304 l. Ism.: Heltai János, ItK, 123(2019), 246–251
• Szilágyi Márton. A második Prométheusz: Tanulmányok a 18. századi magyar irodalomról. Historia litteraria 35. Budapest: Universitas Kiadó, 2022, 323 l.

Humanizmus és reformáció

Humanizmus és reformáció, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének sorozata, sorozatszerkesztő Kecskeméti Gábor (a 40. kötettől). A sorozatban megjelent:

• Fajt Anita. Nyelv szavak nélkül: A protestáns misztika magyar megszólalásai a 17. század végén. Humanizmus és reformáció 40. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2022, 415 l.
• Tóth Zsombor. A hosszú reformáció jegyében: Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig. Humanizmus és reformáció 41. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2023, 488 l.

Folyóiratok szerkesztése

1. Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) – felelős szerkesztő a 100(1996)/5–6. számtól, főszerkesztő a 117(2013). évfolyamtól.
2. Camoenae Hungaricae – felelős szerkesztő az 1(2004). számtól, főszerkesztő a 8(2023). számtól.
   Ism. Craig Kallendorf, Neo-Latin News (Texas), 64(2006), 278–281 (1–3. sz.).
3. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Philosophica – szerkesztőbizottsági tag a 13(2008)/1. számtól.
4. Antikvitás és Reneszánsz (Szeged) – szerkesztőbizottsági tag az 1(2018)/1. számtól.

Adatbázisok

1. Kecskeméti Gábor, Papp Ingrid, Szekler Enikő, A magyarországi halotti beszédek adatbázisa (2009 óta működő adatbázis)
2. Kecskeméti Gábor, Mészáros Tamás, Bucsics Katalin, Kiss Margit, Markó Veronika, Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai – A BTK Irodalomtudományi Intézet textológiai portálja (2019 óta működő adatbázis)