ItK 122(2018)/5

 

  1. Tüskés Gábor, „Fikció és valóság a Confessio peccatorisban. A lengyelországi emigráció ábrázolása”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 565–579.
  2. Bozsoki Petra, „Kánya Emília diszkurzív közege. A Családi kör női szereprepertoárja és politikai nyelve”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 580–602.
  3. Fodor József Péter, „Könyvek: a szellemi szabadság emlékhelyei. Tények és fikciók Márai Sándor Erősítő című regényében”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 603–616.
  4. Maróthy Szilvia, „Tudományos szövegkiadások a hálózaton. Áttekintés”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 617–633.
  5. Tusor Anna, „Máriássy vs. Gyöngyösi. Egy nádori adomány sorsa a 17. század végi Felső-Magyarországon (A költő Gyöngyösi István életrajzához)”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 634–648.
  6. Szabó András Péter, „A költő három élete – gondolatok Gyöngyösi István leveleinek és iratainak kiadása kapcsán”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 649–678.
  7. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 679–697.
  8. Bíró Ferenc, „Személyes emlékek Szauder Józsefről (1917–1975), születésének centenáriuma után”, Irodalomtörténeti Közlemények 122, 5. sz. (2018): 698–703.