Irodalomtörténeti Közlemények

2025. CXXIX. évfolyam 5. szám

„Múzsám vérében méreg van.”

„Gyakran mondják: »bármilyennek mutatkoznak is az uralkodók, mindegyik megkívánja, hogy hízelegjenek neki«. Próbáljuk meg megfordítani ezt, és mondjuk így: Még ha meg is engedik nekünk az uralkodók, hogy az igazságot szóljuk, úgysem tesszük meg.”

„Emeld fel a sírkövet! Hiszen Pyrrha, a Pannónia Gráciája, / itt nyugszik e márvány alatt. / Ó jaj! Mit látok? Gennyet, csupasz csontokat, rothadást, / tomboló pestist, szálló bűzt és borzalmat. / Zárd vissza a sírkövet! Nem, Pyrrha, aki Pannónia Gráciája, / nem nyugszik e márvány alatt.”

„Ó, istennő, aki egykor az elmék és a lelkek uralkodója voltál, / mondd, hol vagy most, Filozófia? / Az egykor erényes és tiszteletre méltó filozófia / sok tanítványt tudhatott maga körül. / Most azonban, miután helyét egy romlott istennő foglalta el, / ahány levél van az erdőben, annyi bölcset vélünk látni. / Mert bárki, aki gonosz eszközökhöz bátrabban mer nyúlni, / ma már a nép ítélete szerint filozófusnak számít.”

„…amint az emberi elme / Istenné emeli önmagát, Saját ostobaságának áldozatává válik.”

„De mégis, mit keres itt, Parnasszus erdejében / E keserű, sápadt, vak, kegyetlen és irigy Halál? / Sem Parnasszus ligetei, sem e hegy lakói, / Sem a költők, sem a kilenc Múzsa, / Sem a babérkoszorús szent hegy nem tűri meg a halált. / Phoebus élni fog, s a Múzsák népe dalolni fog, / Parnasszus berke élni fog, s élnek majd mindazok, / Kik e helyhez méltó verseket írnak: itt nincs hatalma a Halálnak!”


ItK
H-1118 Budapest, Ménesi út 11–13. ● Tel.: +36 1 279-2760
itk@abtk.hu Impresszum
Minden jog fenntartva © Irodalomtörténeti Közlemények 1997–2023