ItK 118(2014)/4

 

  1. T. Erdélyi Ilona, „Az Erdélyi János-életrajz és pályakép körvonalai”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 451–460.
  2. Paládi-Kovács Attila, „Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság/Tudományos Akadémia”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 461–467.
  3. Dienes Dénes, „Erdélyi János és a sárospataki kollégium”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 468–475.
  4. Korompay H. János, „Erdélyi és Arany: két életmű találkozása”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 476–482.
  5. S. Varga Pál, „Erdélyi János romantika-fogalmáról”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 483–490.
  6. Fórizs Gergely, „Erdélyi János irodalmi kánonjának eszmei alapjai az 1840-es években”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 491–506.
  7. Mester Béla, „Erdélyi János és a magyar filozófia nyelve”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 507–518.
  8. Szilágyi Márton, „Erdélyi János és az irodalmi népiesség”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 519–525.
  9. Tarjányi Eszter, „Kritikát író költő, avagy verset író kritikus. A balladateoretikus és a balladaszerző Erdélyi János, valamint a meggyilkolt fonólány története”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 526–539.
  10. Kapusi Angéla, „A karakterisztikustól a jellemzetesig. Henszlmann Imre művészetelméletéről”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 540–546.
  11. Schiller Erzsébet, „A Mai orosz dekameron szerkesztése (1935–1936)”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 547–560.
  12. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 118, 4. sz. (2014): 561–591.