ItK 121(2017)/3

 

  1. Bitskey István, „A konciliarista tradíció Pázmány Péter Szentírás-értelmezésében”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 299–314.
  2. Fekete Norbert, „»mindannyiszor a’ névtelenség kárhoztatik főkép«. A szerzői névhasználat és a kritikusi beszédlehetőség megteremtése”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 315–354.
  3. Laczházi Gyula, „Az érzelmek megjelenítése Ányos Pál költészetében”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 355–371.
  4. Borián Elréd, „Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok és a kiadások tükrében II.”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 372–391.
  5. Monok István, „Peter Felckmann, egy elfeledett erdélyi szász grécista”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 392–397.
  6. Bartók István, „Egy Bezának tulajdonított epigramma a Veszprémi Calepinusban”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 398–403.
  7. Devescovi Balázs, „Eötvös József ismeretlen fiatalkori budai lakhelye: a Batthyány-palota”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 404–411.
  8. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 412–431.