ItK 120(2016)/1

 

  1. Ruttkay Veronika, „Burns, Arany, Lévay – avagy népiesség és/mint fordítás”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 3–30.
  2. Fried István, „Szövegek érintkezése a komikai térben. Jókai Mór verses travesztiái”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 31–46.
  3. Lovas Borbála, „Enyedi György szerkesztett prédikációskötete új megvilágításban. A prédikációgyűjtemény triacasainak újrarendezése”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 47–54.
  4. Vámos Violetta, „Apollo és a Délszaki tündér. Ovidiusi elemek a Zalán futásában”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 55–66.
  5. Molnár Dávid, „A Sevillai kódex »Petrus Garazda«-verséről”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 67–71.
  6. Bánfi Szilvia, „A nagyszombati ábécéskönyv CISIO JANUS részének korábban nem ismert magyar nyelvű hónapversei”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 72–79.
  7. Jankovics József–Szörényi László, „Gyöngyösi István vallomása a Wesselényi-perben”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 80–92.
  8. Merényi-Metzger Gábor, „Kutatás Amade László életének anyakönyvi forrásai után”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 93–97.
  9. Kaszap-Asztalos Emese, „Az Abafi kontrasztív kontextusa – a biedermeier regény szövegvilága. Petrichevich Horváth Lázár: Az elbujdosott vagy egy tél a fővárosban”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 98–111.
  10. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 112–140.
  11. Kelevéz Ágnes, „Láng József (1937–2016)”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 1. sz. (2016): 141–143.