ItK 119(2015)/1

 

  1. Kecskeméti Gábor, „Emlékezés Kerényi Ferencre”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 3–6.
  2. Gyáni Gábor, „Az irodalomszociológia aktualitása. Textus és referencia”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 7–16.
  3. Hudi József, „Pápay Sámuel hagyatéka mint történeti forrás”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 17–25.
  4. Völgyesi Orsolya, „Ellenzéki politikusból adminisztrátor? Egy Pest megyei színházépíttető köznemes, Földváry Gábor pályafordulata”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 26–35.
  5. Hermann Róbert, „Egy visszhangtalan Petőfi-kézirat: a Históriai jegyzetek”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 36–61.
  6. Szilágyi Márton, „A »nemzeti költő« szereplehetőségei és válságai (Vörösmarty társadalmi státuszáról)”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 62–70.
  7. Csörsz Rumen István, „A »jámbor puttonos«-tól a »mendikás tónus«-ig. Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 71–88.
  8. Mikos Éva, „A népiesség fogalma a néprajztudományban”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 89–107.
  9. Paraizs Júlia, „»Táblabírói jellemű leczkék«. Egressy Gábor és Kossuth Lajos vitája az 1842-es Coriolanus-bemutató tükrében”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 108–137.
  10. Rajnai Edit, „»A’ szinészetet hivatásához képesitvén…«. Egressy Gábor színházprogramja (1846)”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 138–148.
  11. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 1. sz. (2015): 149–157.