ItK 120(2016)/2

 

  1. Máté Ágnes, „Az Eurialus és Lucretia széphistória latin forrása”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 147–165.
  2. Laczházi Gyula, „A fikciósság a kora újkori magyar irodalomban”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 166–177.
  3. Labádi Gergely, „A pikareszk Magyarországon a 18–19. század fordulóján”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 178–190.
  4. Pál József, „Temesvári Pelbárt munkásságának hatása és kutatásának története”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 191–206.
  5. Rózsa Mária, „Adalékok Jósika Miklós 1848 előtti regényeinek fogadtatásához az egykorú német nyelvű sajtóban”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 207–214.
  6. Szabó-Reznek Eszter, „Meltzl Hugó és a kolozsvári Petőfi-ellenkánon. Kísérlet a »nemzeti költő« regionális újraértelmezésére”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 215–224.
  7. Kiss Farkas Gábor, „Latin és népnyelv a késő középkori magyarországi domonkos kolostorokban. Leonhard Huntpichler: Directio pedagogorum”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 225–247.
  8. Rákai Orsolya, „Empátia, idegenség és »szép(er)nőség«. A testek narratív megalkotása a Lila ákácban”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 248–257.
  9. Több szerző, „Szemle”, Irodalomtörténeti Közlemények 120, 2. sz. (2016): 258–274.