Keresési eredmények

 

  1. Gyapay László, „A recenzióírás elméleti hozadéka (Kölcsey kritikaelméleti töredékei a tízes évek közepéről)”, Irodalomtörténeti Közlemények 101, 1–2. sz. (1997): 98–122.
  2. Ratzky Rita, „Ismeretlen Kölcsey-dokumentumok a Kolozsvári Állami Levéltárban”, Irodalomtörténeti Közlemények 101, 5–6. sz. (1997): 671–675.
  3. Gyapay László, „Kazinczy a debreceniségről (Kölcsey Csokonai-recenziójának hátteréhez)”, Irodalomtörténeti Közlemények 102, 1–2. sz. (1998): 31–66.
  4. Szabó G. Zoltán, „Kölcsey Hymnusáról”, Irodalomtörténeti Közlemények 102, 1–2. sz. (1998): 114–144.
  5. Vassányi Miklós, „Pierre Bayle hatása a görög filozófiát jegyzetelő Kölcseyre”, Irodalomtörténeti Közlemények 103, 1–2. sz. (1999): 83–89.
  6. Gyapay László, „Egy recenzió tétje (Kölcsey befejezetlen kritikája Dayka Gáborról)”, Irodalomtörténeti Közlemények 103, 3–4. sz. (1999): 273–290.
  7. Németh G. Béla, „A koraromantikus elbeszélés mesterpéldája (Kölcsey: A’ vadászlak)”, Irodalomtörténeti Közlemények 104, 5–6. sz. (2000): 745–750.
  8. Jászberényi József, „Kontextusok Kölcsey Ferenc magnetista tematikájú műveihez”, Irodalomtörténeti Közlemények 105, 3–4. sz. (2001): 373–396.
  9. Pajkossy Gábor, „Kölcsey – ahogy az országgyűlési titkosszolgálat 1836-ban látta”, Irodalomtörténeti Közlemények 105, 3–4. sz. (2001): 458–464.
  10. Gyapay László, „Idegenségek és szokatlanságok: Kölcsey ismeretlen nyelvészeti tárgyú munkája”, Irodalomtörténeti Közlemények 106, 3–4. sz. (2002): 415–439.
  11. Onder Csaba, „Hagyományozódó olvasatlanság (A Parainesis avagy az oráció nemes popularitása)”, Irodalomtörténeti Közlemények 106, 5–6. sz. (2002): 580–595.
  12. Mezei Márta, „Az Előbeszéd és a Vanitatum vanitas”, Irodalomtörténeti Közlemények 107, 2–3. sz. (2003): 297–316.
  13. S. Varga Pál, „A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey Ferenc gondolkodásában”, Irodalomtörténeti Közlemények 107, 4–5. sz. (2003): 399–441.
  14. Lakner Lajos, „Idő, kronológia, életút (A készülő Kölcsey-kronológiáról)”, Irodalomtörténeti Közlemények 107, 4–5. sz. (2003): 504–527.
  15. Szabó G. Zoltán, „Egy levéladalék Kölcsey politikai pályakezdéséhez”, Irodalomtörténeti Közlemények 109, 2–3. sz. (2005): 334–344.
  16. Völgyesi Orsolya, „Egy költő a rendi országgyűlésen (Kölcsey Ferenc politikusi kapcsolatrendszerének kialakulása az 1832/36-os diétán)”, Irodalomtörténeti Közlemények 113, 4. sz. (2009): 385–394.
  17. Völgyesi Orsolya, „Kölcsey és a reformellenzék a törvényszékek elrendezéséről szóló operátum országgyűlési vitájában”, Irodalomtörténeti Közlemények 117, 2. sz. (2013): 155–168.
  18. Gurka Dezső, „Kölcsey Ferenc filozófiai tájékozódásának kanti–fichtei tendenciái”, Irodalomtörténeti Közlemények 119, 2. sz. (2015): 216–234.
  19. Fekete Norbert, „»mindannyiszor a’ névtelenség kárhoztatik főkép«. A szerzői névhasználat és a kritikusi beszédlehetőség megteremtése”, Irodalomtörténeti Közlemények 121, 3. sz. (2017): 315–354.