TÁJÉKOZTATÓ A KÉZIRATUKAT SZÁMÍTÓGÉPPEL
KÉSZÍTŐ SZERZŐKNEK
Tisztelt Szerző! Amennyiben Ön
az ItK-ban megjelentetendő szövegének kéziratát számítógéppel készíti
el, kérjük,
legyen tekintettel a következőkre, és fájlját csak e szempontok
szerinti átdolgozás
után adja át a szerkesztőknek.
- A szerzőnek nem feladata, hogy kész tördelést
imitálóvá formázgassa szövegét. A házilag készített formázások gyakran
szakszerűtlenek és a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát
okoznak. Bízza ezt a feladatot szakemberre.
A szerzőnek az a feladata, hogy a szerzői
elgondolásait pontosan tükröző szöveget állítson elő, olyan
szövegfájlt, amely karakterről karakterre pontosan azt és csak azt
tartalmazza, amit közölni kíván, és amiért tartalmi tekintetben
(beleértve az adatokat, címleírásokat stb.) teljes felelősséget tud
vállalni.
- A jegyzetekben, irodalomjegyzékekben, címleírásokban és
hivatkozásokban használt jelölési rendszer tekintetében
az
Irodalomtudományi Intézet minden kiadványára érvényes szabályzat szerint kell eljárni.
Amennyiben a jegyzeteket és
címleírásokat nem ennek figyelembevételével készítette volna el,
kérjük, a fájl szerkesztőségnek átadása előtt végezze el a szükséges
átalakításokat az ott található részletes előírások szerint. Külön is felhívjuk a figyelmet arra,
hogy a címleírási rend az összes közreműködő feltüntetését megkívánja; minthogy például Gadamer nem írt
magyarul, magyar nyelvű szövegére nem lehet érvényesen hivatkozni a fordító megnevezése nélkül, sőt
helyénvaló az eredeti mű megjelenési adatait, főként évszámát is megadni.
- A tördelési munkák IBM PC-kompatibilis számítógépeken
történnek. Apple MacIntosh géppel készített szövegfájlokat sajnos nem
tudunk fogadni; azok felhasználása csak akkor lehetséges, ha a szerző
előzőleg megfelelő PC-s formátumra konvertálja őket.
- A szerző szövegfájlja PC-n leggyakrabban a Windows operációs rendszer alatt futó szövegszerkesztő program,
mégpedig általában a Microsoft Word felhasználásával készül. A Windows környezetben végzett szövegszerkesztői munkához
alább, a II. pontban részletes segítséget adunk.
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
- A szöveget folyamatosan írja be, kemény sordobás (hard
return, enter) csak ott legyen, ahol új bekezdés kezdődik, de oda akkor
is üsse be az entert, ha egyébként a szövegszerkesztő épp a sor végén
tart, és ezáltal magától új sorba dobódna a további szöveg. A szükséges
helyeken maga a program végzi el az új oldal kezdését és az
oldalszámozás feltüntetését, ezt ne próbálja meg beírni a szövegbe.
Ennyire azért nem helyes írógépnek tekinteni a számítógépet!
- A bekezdés elejének jelzésére se szóköz(öke)t, se
tabulátort ne használjon. Ha a bekezdéseket beírás közben is jól át
kívánja tekinteni a képernyőn, alkalmazza programjának bekezdésformázó
lehetőségeit.
- A szöveget sehol ne válassza el, kötőjelet csak oda tegyen,
ahol valóban kell (összetett szavak, szám utáni rag stb.). A szerző
kézirata nyugodtan tartalmazhat akármilyen laza sorokat, hiszen a
későbbi tördelésnek ez csak az alapanyaga.
- Ha nem tudja, hogy a felső és az alsó indexet (m2,
CO2) hogyan kell programjában megformáznia, csak gépelje be
folyamatosan, s később a tördelő indexbe állítja: m2, CO2.
- Ha a szövegben táblázat van, soronként minden oszlop előtt
egy és csak egy tabulátort üssön, akkor is, ha látszólag több
kívánkozik. Szóközzel soha ne tabuláljon!
- Se a táblázatokat, se a szöveg egyes részeit ne lássa el
keretekkel. Képeket, grafikonokat stb. ne ügyeskedjen be valahogyan,
ezeket mellékelje külön fájlokban vagy papíron.
- Ügyeljen, hogy az 1 számjegy és az l, I betű, a 0 számjegy
és az o, O betű a számítógépen különböző karakterek. Az írásjelek
(pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) elé ne
tegyen szóközt, utánuk viszont mindig. A számítógépen megtalálhatók a
kerek zárójelek ( ), sőt a szögletes [ ] és a csúcsos zárójelek <
> is, ne írjon helyettük /-t. Ha viszont versszöveget folyamatos
bekezdés részeként közöl, a sorokat /, a versszakokat // jelekkel
válassza el. A / és // előtt és után mindig van egy szóköz.
- Ha versszöveget a versek tördelésének megfelelően közöl, a
verssorok végén ne üssön entert, hiszen a verssorok nem önálló
bekezdések, hanem a strófa egésze egységes egészként kezelendő. A
verssorokat lágy sordobással, sortöréssel (new line) zárja le. Ennek
bevitele programról programra különböző.
- A főszövegben kurzívval emeljük ki (és
nem idézőjellel fogjuk közre) a műcímeket (minden műcímet: a tanulmányok, a folyóiratok, az újságok, sőt a folyóiratrovatok címeit is).
- Az ItK-ban kiemelésre a dőlt betűs szedés (kurziválás,
italic), kivételesen a félkövér szedés (bold) szolgál, aláhúzással és
ritkítással nem élünk. Művek, szakirodalmi írások szövegének átvételét
idézőjelek közé foglalásuk jelzi, az idézetek egészének kurzív
szedéssel való közlése, amely több folyóiratban szokásos, az ItK-ban
hiba, az ilyen kiemeléseket szüntesse meg. Természetesen az átvett
idézetekben eredetileg meglévő kurzív és félkövér kiemeléseket meg
lehet és – indokolt kivételektől eltekintve – meg is kell tartani. A kiemelés formáját
azonban meg lehet változtatni, a lényeg a kiemelő funkció, nem annak látványa;
vagyis például a 19. századi szakirodalomban kiemelésre gyakran használt ritkítás
kurziválásra cserélhető. Ha
az idézetben Ön tesz egyes részeket az eredetiben meg nem lévő
kiemeléssel nyomatékossá, a tényre jegyzetben utalni kell.
- Az idézeteket betűhűen kell közölnie. Az idézetbe Ön által
beszúrt kiegészítések vagy a rövidítésre utaló ellipszis szögletes
zárójelek közé foglalandók: […]. Az idézeten belüli idézeteket közrefogó idézőjelek
belső idézőjelekké írandók át.
- A két mondatnál hosszabb idézeteket javasoljuk idézőjel nélküli,
ún. tipográfiai idézetként kiemelni, előtte és utána egy-egy sor kihagyásával.
Minthogy ilyenkor nincs külső idézőjel, természetesen nincs szükség a belső idézetek
idézőjeleinek átalakítására sem.
- A kapitälchen (kisnagybetűs, small caps) szedésűnek szánt
szövegrészek (ilyenek a szabvány szerint a címleírásokban a szerzők
vezetéknevei) normál (kurrens) betűvel írandók és szövegformázással
kell őket kapitälchenné tenni. Tehát nem verzál betűkkel írandó be:
KLANICZAY, hanem így: Klaniczay, majd a szót kijelölve a kapitälchen
formázást kell alkalmazni (például a Wordben: Ctrl-Shift-K), s így áll elő a végeredmény:
Klaniczay.
- A lábjegyzeteket feltétlenül a szövegszerkesztőben kínált
speciális beviteli módon gépelje be. Semmiképpen ne gépelje a
lábjegyzeteket a fájl végére, ahol a főszöveg véget ér, vagy külön
fájlba. Ne számozza kézzel a jegyzeteket: minden olyan program,
amellyel dolgozni egyáltalán érdemes, kínál automatikus sorszámozást. A
lábjegyzetet mindig úgy szúrja be a főszövegbe, hogy azt az esetleges
központozási jelnek is meg kell előznie; hibás tehát így: szó1,
folytatás; helyesen: szó,1 folytatás. Ha a lábjegyzetet hívó
sorszámok formázására a szövegszerkesztőben felső index (superscript)
vagy megemelt karakter (raised) is alkalmazható, mindig a felső
indexszel dolgozzék, mert ez a jegyzethívó sorszám kisebb betűvel
szedéséről is gondoskodik.
- Az ItK-ban az évszázadokat – az idézetekben és hivatkozott
címekben lévő eltérő változatok kivételével – arab számokkal írjuk, szükség esetén
i. e. és i. sz. rövidítésekkel. Az időszakok megnevezését ne rövidítsük, tehát
„harmincas évek” helyett írjunk „1930-as évek”-et.
II. A SZÖVEG ELKÉSZÍTÉSE
WINDOWS KÖRNYEZETBEN FUTÓ SZÖVEGSZERKESZTŐVEL
- A Windows operációs rendszer (a Unicode kódtáblát követő
karakterek alkalmazásával) képes megjeleníteni bármely nyelv összes ékezetes és mellékjeles karakterét.
Ezek használatában nincs engedmény: a francia, olasz, spanyol stb. címekben és idézetekben is
minden betűnek hibátlannak kell lennie. A görög betűk használatához előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel.
- A Windows környezet képes
használni és megjeleníteni minden, igényes szövegekben elengedhetetlen
tipográfiai karaktert, szerzőink azonban gyakran elhanyagolják ezek
használatát. A következőkre külön is felhívjuk figyelmüket:
rögzítendő
karakter
|
a rögzítés
módja
|
” magyar záró idézőjel
|
ANSI kódja Alt-0148. Megfelelő beállítással elérhető,
hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé a kétvonalas
idézőjel (", Alt-34) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán
nem használatos (az angolban van rá szükség az inch mértékegység
jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés
végén cseréljen minden "-t ”-ra!
|
„ magyar kezdő idézőjel
|
ANSI kódja Alt-0132.
(Semmiképpen se használja helyette az Alt-34-et vagy
Alt-0148-at: kezdő és záró idézőjel különböző tipográfiai karakterek!)
|
– nagykötőjel (nyomdászati neve félkvirt mínusz, en
dash. Használatáról lásd A magyar helyesírás szabályai [12. kiadás] 264.
pontját. Röviden: használata kötelező -tól – -ig értelemben használt
számok és szavak, valamint például népnevek, tulajdonnevek, antagonisztikus fogalmak stb. között.
Mindig ez áll lapszámok, évszámok, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között.)
|
ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána nincs szóköz.
|
– gondolatjel (a magyar tipográfiában a fentivel azonos
félkvirt mínusszal szedik)
|
ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána szóközzel. Sok
szerző használja helyette tévesen az Alt-0151-es kódú karaktert: —
(nyomdászati neve egészkvirt mínusz, em dash). Ez az angol és francia
szedési gyakorlatban szokásos, magyar nyelvű szövegben egyáltalán nem
használatos. Ha szövegébe ilyenek csúsztak volna, cserélje őket
Alt-0150-re!
|
’ aposztróf
|
ANSI kódja Alt-0146. Megfelelő beállítással elérhető,
hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé az egyvonalas
idézőjel (', Alt-39) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán
nem használatos (az angolban van rá szükség a foot mértékegység
jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés
végén cseréljen minden '-t ’-ra!
|
“ és ‘ alakú idézőjelek a magyar tipográfiában nem
használatosak
|
Ezeket cserélje a megfelelő magyar tipográfiai jelekre!
|
az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak
fordulva összefogó belső idézőjelek (chevron): »idézet«
|
ANSI kódjuk Alt-0187 és Alt-0171. (Ügyeljen rá, hogy az
«idézet» formában való használat magyar szövegben mindenképpen
helytelen, ez a francia szedési hagyománynak felel meg.)
|
… ellipszis
|
ANSI kódja Alt-0133.
|
|