TÁJÉKOZTATÓ A KÉZIRATUKAT SZÁMÍTÓGÉPPEL KÉSZÍTŐ SZERZŐKNEK

Tisztelt Szerző! Amennyiben Ön az ItK-ban megjelentetendő szövegének kéziratát számítógéppel készíti el, kérjük, legyen tekintettel a következőkre, és fájlját csak e szempontok szerinti átdolgozás után adja át a szerkesztőknek.

  1. A szerzőnek nem feladata, hogy kész tördelést imitálóvá formázgassa szövegét. A házilag készített formázások gyakran szakszerűtlenek és a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát okoznak. Bízza ezt a feladatot szakemberre.
    A szerzőnek az a feladata, hogy a szerzői elgondolásait pontosan tükröző szöveget állítson elő, olyan szövegfájlt, amely karakterről karakterre pontosan azt és csak azt tartalmazza, amit közölni kíván, és amiért tartalmi tekintetben (beleértve az adatokat, címleírásokat stb.) teljes felelősséget tud vállalni.
  2. A jegyzetekben, irodalomjegyzékekben, címleírásokban és hivatkozásokban használt jelölési rendszer tekintetében az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei c. szabvány az irányadó; megjelent az ItK 1997/1-2. számának füzetes mellékleteként, de elérhető és letölthető a fenti Internet-címen is, kérésre pedig nyomtatott példányát is szívesen elküldjük. Amennyiben a jegyzeteket és címleírásokat nem ennek figyelembevételével készítette volna el, kérjük, a fájl szerkesztőségnek átadása előtt végezze el a szükséges átalakításokat az ott található részletes előírások szerint.
  3. A tördelési munkák IBM PC-kompatibilis számítógépeken történnek. Apple MacIntosh géppel készített szövegfájlokat sajnos nem tudunk fogadni; azok felhasználása csak akkor lehetséges, ha a szerző előzőleg megfelelő PC-s formátumra konvertálja őket.
  4. A szerző szövegfájlja PC-n a leggyakrabban kétféle módon készülhet: DOS vagy Windows alatt futó szövegszerkesztő program felhasználásával. Vannak olyan szempontok, amelyekre mindkét esetben figyelmet kell fordítani, ezeket tartalmazza az alábbi I. pont. A II/A. és II/B. pont közül viszont csak az Ön által használt programnak megfelelő részt kell figyelembe vennie.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

  1. A szöveget folyamatosan írja be, kemény sordobás (hard return, enter) csak ott legyen, ahol új bekezdés kezdődik, de oda akkor is üsse be az entert, ha egyébként a szövegszerkesztő épp a sor végén tart, és ezáltal magától új sorba dobódna a további szöveg. A szükséges helyeken maga a program végzi el az új oldal kezdését és az oldalszámozás feltüntetését, ezt ne próbálja meg beírni a szövegbe. Ennyire azért nem helyes írógépnek tekinteni a számítógépet!
  2. A bekezdés elejének jelzésére se szóköz(öke)t, se tabulátort ne használjon. Ha a bekezdéseket beírás közben is jól át kívánja tekinteni a képernyőn, alkalmazza programjának bekezdésformázó lehetőségeit.
  3. A szöveget sehol ne válassza el, kötőjelet csak oda tegyen, ahol valóban kell (összetett szavak, szám utáni rag stb.). A szerző kézirata nyugodtan tartalmazhat akármilyen laza sorokat, hiszen a későbbi tördelésnek ez csak az alapanyaga.
  4. Ha nem tudja, hogy a felső és az alsó indexet (m2, CO2) hogyan kell programjában megformáznia, csak gépelje be folyamatosan, s később a tördelő indexbe állítja: m2, CO2.
  5. Ha a szövegben táblázat van, soronként minden oszlop előtt egy és csak egy tabulátort üssön, akkor is, ha látszólag több kívánkozik. Szóközzel soha ne tabuláljon!
  6. Se a táblázatokat, se a szöveg egyes részeit ne lássa el keretekkel. Képeket, grafikonokat stb. ne ügyeskedjen be valahogyan, ezeket mellékelje külön fájlokban vagy papíron.
  7. Ügyeljen, hogy az 1 számjegy és az l, I betű, a 0 számjegy és az o, O betű a számítógépen különböző karakterek. Az írásjelek (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) elé ne tegyen szóközt, utánuk viszont mindig. A számítógépen megtalálhatók a kerek zárójelek ( ), sőt a szögletes [ ] és a csúcsos zárójelek < > is, ne írjon helyettük /-t. Ha viszont versszöveget folyamatos bekezdés részeként közöl, a sorokat /, a versszakokat // jelekkel válassza el. A / és // előtt és után mindig van egy szóköz.
  8. Ha versszöveget a versek tördelésének megfelelően közöl, a verssorok végén ne üssön entert, hiszen a verssorok nem önálló bekezdések, hanem a strófa egésze egységes egészként kezelendő. A verssorokat lágy sordobással, sortöréssel (new line) zárja le. Ennek bevitele programról programra különböző.
  9. Az ItK-ban kiemelésre a dőlt betűs szedés (kurziválás, italic), kivételesen a félkövér szedés (bold) szolgál, aláhúzással és ritkítással nem élünk. Művek, szakirodalmi írások szövegének átvételét idézőjelek közé foglalásuk jelzi, az idézetek egészének kurzív szedéssel való közlése, amely több folyóiratban szokásos, az ItK-ban hiba, az ilyen kiemeléseket szüntesse meg. Természetesen az átvett idézetekben eredetileg meglévő kurzív és félkövér kiemeléseket meg lehet és - indokolt kivételektől eltekintve - meg is kell tartani. Ha az idézetben Ön tesz egyes részeket az eredetiben meg nem lévő kiemeléssel nyomatékossá, a tényre jegyzetben utalni kell. Viszont: ahogyan a címleírásokban, úgy a főszövegben is kurzívval emeljük ki (és nem idézőjellel fogjuk közre) a műcímeket, de ahogyan a jegyzetekben, úgy a főszövegben sem kurziváljuk soha a folyóiratok elnevezéseit.
  10. Az idézeteket betűhűen kell közölnie. Az idézetbe Ön által beszúrt kiegészítések vagy a rövidítésre utaló ellipszis szögletes zárójelek közé foglalandók: […].
  11. A kapitälchen (kisnagybetűs, small caps) szedésűnek szánt szövegrészek (ilyenek a szabvány szerint a címleírásokban a szerzők vezetéknevei) normál (kurrens) betűvel írandók és szövegformázással kell őket kapitälchenné tenni. Tehát nem verzál betűkkel írandó be: KLANICZAY, hanem így: Klaniczay, majd a szót kijelölve a kapitälchen formázást kell alkalmazni (pl. Word 5.0-ban: Alt-K, Word 5.5-ben: Ctrl-K, WinWordben: Ctrl-Shift-K), s így áll elő a végeredmény: KLANICZAY.
  12. A lábjegyzeteket feltétlenül a szövegszerkesztőben kínált speciális beviteli módon gépelje be. Semmiképpen ne gépelje a lábjegyzeteket a fájl végére, ahol a főszöveg véget ér, vagy külön fájlba. Ne számozza kézzel a jegyzeteket: minden olyan program, amellyel dolgozni egyáltalán érdemes, kínál automatikus sorszámozást. A lábjegyzetet mindig úgy szúrja be a főszövegbe, hogy azt az esetleges központozási jelnek is meg kell előznie; hibás tehát így: szó1, folytatás; helyesen: szó,1 folytatás. Ha a lábjegyzetet hívó sorszámok formázására a szövegszerkesztőben felső index (superscript) vagy megemelt karakter (raised) is alkalmazható, mindig a felső indexszel dolgozzék, mert ez a jegyzethívó sorszám kisebb betűvel szedéséről is gondoskodik.
  13. Az ItK-ban az évszázadokat – az idézetekben és hivatkozott címekben lévő eltérő változatok kivételével – arab számokkal írjuk.

II/A A SZÖVEG ELKÉSZÍTÉSE DOS KÖRNYEZETBEN FUTÓ SZÖVEGSZERKESZTŐVEL

Még ma is számos szerző használ DOS környezetben működő szövegszerkesztő programot (ilyen például a Word 5.0, a Word 5.5, a XyWrite és annak Írnok nevű magyarítása stb., továbbá azok a szövegszerkesztők, amelyekhez valódi magyarítás nem készült, hanem billentyűzet-, képernyő- és nyomtatóvezérlő kiegészítésekkel oldották meg bennük a teljes magyar karakterkészlet használatának lehetőségét). Ha Ön is ilyen programot használ, a következőkre ügyeljen a szöveg elkészítésekor:

  1. Ellenőrizze, hogy a program a 437-es ASCII kódtábla CWI ajánlás szerinti magyarítását használja-e (szükség esetén kérdezzen meg egy hozzáértőt). Az ettől eltérő, alkalmi, esetleges kódkiosztások, rendszerbe nem illeszkedő magyarítási kísérletek rengeteg problémát okoznak, a CWI ajánlás viszont valamennyi ékezetes magyar karakter használatát lehetővé teszi.
  2. A DOS környezet nem képes használni és megjeleníteni számos, igényes szövegekben elengedhetetlen tipográfiai karaktert. Az alábbi szükségmegoldásokat javasoljuk ezek rögzítéséhez:

rögzítendő karakter

a rögzítés módja

” magyar záró idézőjel

Használja a billentyűzeten is hozzáférhető kétvonalas idézőjelet: " (kódja: Alt-34)

„ magyar kezdő idézőjel

Használja helyette két vessző egymásutánját, amelyeket szóköz választ el az előző szótól, a következő szóhoz azonban szóköz nélkül kapcsolódnak: ,,

(Semmiképpen se használja kezdő idézőjel gyanánt is a billentyűzeten hozzáférhető kétvonalas idézőjelet: amiként kezdő és záró idézőjel különböző tipográfiai karakterek, szövegfájlban való helyettesítőiknek is különbözőknek kell lenniök!)

– nagykötőjel (Használatáról lásd A magyar helyesírás szabályai 263. pontját. Röviden: használata kötelező -tól – -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. népnevek, társszerzők nevei, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között.)

Használja helyette két kiskötőjel szóköz nélküli egymásutánját, amelyek a megelőző és következő szóhoz is szóköz nélkül kapcsolódnak: --

– gondolatjel

Használja helyette két kiskötőjel szóköz nélküli egymásutánját, amelyeket szóköz előz meg és szóköz követ: --

’ aposztróf

Használja helyette a billentyűzeten hozzáférhető egyvonalas idézőjelet: ' (kódja: Alt-39)

“ és ‘ alakú idézőjelek a magyar tipográfiában nem használatosak

A ` alakú egyvonalas idézőjelet (kódja: Alt-96) se használja, cserélje mindenütt a fenti jelre: ' (Alt-39)

az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak fordulva összefogó belső idézőjelek (chevron): »idézet«

E jelek a DOS-ban is elérhetők, kódjuk Alt-187 és Alt-171. XyWrite (Írnok) szövegszerkesztőben azonban biztosabb, ha két kisebb-nagyobb jel egymásutánját használja helyettük: >>idézet<< (Ügyeljen rá, hogy az «idézet» formában való használat magyar szövegben mindenképpen helytelen, ez a francia szedési hagyománynak felel meg.)

… ellipszis

Használja helyette három pont szóköz nélküli (!) egymásutánját: ...

II/B A SZÖVEG ELKÉSZÍTÉSE WINDOWS KÖRNYEZETBEN FUTÓ SZÖVEGSZERKESZTŐVEL

Egyre többen alkalmazzák ezeket a korszerű szövegszerkesztő programokat; a most választás előtt álló szerzőknek magunk is feltétlenül ezeket ajánljuk. Preferált formátumunk a Word for Windows (WinWord) szövegszerkesztő natív formátuma.

  1. Ezek a programok az 1250-es Windows kódtábla használatával minden ékezetes magyar karakter használatára lehetőséget adnak.
  2. A Windows környezet képes használni és megjeleníteni minden, igényes szövegekben elengedhetetlen tipográfiai karaktert, szerzőink azonban gyakran elhanyagolják ezek használatát. A következőkre külön is felhívjuk figyelmüket:

rögzítendő karakter

a rögzítés módja

” magyar záró idézőjel

ANSI kódja Alt-0148. Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé a kétvonalas idézőjel (", Alt-34) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség az inch mértékegység jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden "-t ”-ra!

„ magyar kezdő idézőjel

ANSI kódja Alt-0132.

(Semmiképpen se használja helyette az Alt-34-et vagy Alt-0148-at: kezdő és záró idézőjel különböző tipográfiai karakterek!)

– nagykötőjel (nyomdászati neve félkvirt mínusz, en dash. Használatáról lásd A magyar helyesírás szabályai 263. pontját. Röviden: használata kötelező -tól – -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. népnevek, társszerzők nevei, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között.)

ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána nincs szóköz.

– gondolatjel (a magyar tipográfiában a fentivel azonos félkvirt mínusszal szedik)

ANSI kódja Alt-0150, előtte és utána szóközzel. Sok szerző használja helyette tévesen az Alt-0151-es kódú karaktert: — (nyomdászati neve egészkvirt mínusz, em dash). Ez az angol és francia szedési gyakorlatban szokásos, magyar nyelvű szövegben egyáltalán nem használatos. Ha szövegébe ilyenek csúsztak volna, cserélje őket Alt-0150-re!

’ aposztróf

ANSI kódja Alt-0146. Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé az egyvonalas idézőjel (', Alt-39) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség a foot mértékegység jeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden '-t ’-ra!

“ és ‘ alakú idézőjelek a magyar tipográfiában nem használatosak

Ezeket cserélje a megfelelő magyar tipográfiai jelekre!

az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak fordulva összefogó belső idézőjelek (chevron): »idézet«

ANSI kódjuk Alt-0187 és Alt-0171. (Ügyeljen rá, hogy az «idézet» formában való használat magyar szövegben mindenképpen helytelen, ez a francia szedési hagyománynak felel meg.)

… ellipszis

ANSI kódja Alt-0133.